Magyar Nemzeti Szövegtár

Megnyílt az MNSZ felújított, kibővített, új funkciókkal ellátott változata. Kattintson! Kérjük, ismerkedjenek meg vele, használják, teszteljék és jelezzenek vissza nekünk. Reméljük, hasznosnak bizonyul. Szándékaink szerint az új verzió néhány hónapos tesztidőszak után felváltja a régit a megszokott címen. A korábbi regisztrációk az új szövegtárra is érvényesek. Kérjük, hivatkozzanak a friss változatot bemutató új publikációnkra.

Ez a Magyar Nemzeti Szövegtár régi változatának súgója.

Ezen az oldalon a Magyar Nemzeti Szövegtárban való keresés lehetőségeit mutatjuk be. Az oldal tanulmányozása közben érdemes egy másik ablakban megnyitni a keresőfelületet, így a ikonnal jelölt bekezdésekben található példákat rögtön kipróbálhatjuk. A keresőfelülethez a regisztráció után lehet hozzáférni.

Tartalom

1. Bevezető
2. Egy szó keresése
3. Szópár keresése
4. A megjelenítés paraméterei
5. Az MSD-kódok rendszere
6. GYIK - gyakran ismételt kérdések

1. Bevezető

Írjunk be az 1. szóalakhoz egy tetszőleges szót, majd nyomjuk meg a gombot.

A találatok külön ablakban jelennek meg. A fejlécben az általunk választott alkorpuszok neve, a lekérdezés forrásnyelvi szövege , a találatok darabszáma és egymillió szóra eső gyakorisága, illetve a keresési idő jelenik meg. Ezt követi a találatok listája: a keresett szó kékkel, az attribútumok zölddel jelennek meg. A felület részletes működéséről az alábbiakban lesz szó.

2. Egy szó keresése

Egy szót a következő három jellemzőjének legalább egyikével határozhatunk meg: szótő vagy szóalak, szófaj és morfoszintaktikai jellemzők, MSD-kód. A három feltételt tetszőlegesen kombinálhatjuk. A feltételek között és kapcsolat áll fenn, így ha egymást kizáróakat adunk meg, akkor nem lesz találat. Ha egyik jellemzőt sem adjuk meg, a program hibaüzenettel válaszol.

2.1 Szótő és szóalak

Az első beviteli mezőbe a szótövet/szóalakot írhatjuk. A kis- és nagybetűk különbözőnek számítanak. Az alábbi menüben dönthetünk arról, hogy egy konkrét szóalakot (pl. szüleimé) keresünk vagy egy szótőnek bármely előfordulását.

Ha szótőként adjuk meg az ember szót, akkor az embert, emberek, embereinkhez, stb. alakokat is megkapjuk, ha viszont szóalakként, akkor csak az embert.

A szótőként megadott szüleimé természetesen nulla találatot fog eredményezni.

2.2 Szófaj és morfoszintaktikai jellemzők

Másodikként a szó szófaját, illetve szófajfüggő egyéb jellemzőit (szám, személy, mód, fokozás, stb.) adhatjuk meg.

A legördülő menükben szereplő TETSZŐLEGES, illetve TETSZ opció mindig azt jelenti, hogy az adott jelleg tetszőleges értéke megfelelő számunkra.

• A névszó jellegű egy általános kategória, amibe minden olyan szófaj beletartozik, aminek bármilyen „névszóhoz illő” jellemzője (fokozás, eset, stb.) lehetséges. A névszó jellegű szavaknál minden efféle jellemző megadása megengedett. A konkrét szófajt (főnév, melléknév, stb.) ezen a kategórián belül lehet kiválasztani. Ez a felépítés ad lehetőséget arra, hogy szófajtól függetlenül kereshessünk bizonyos tulajdonságú szavakat.

  Adott esetben lévő tetszőleges szófajú szavak keresése: szófajként a névszó jellegűt választjuk, azon belül a konkrét szófajt TETSZŐLEGESnek hagyjuk, és az utolsó menüben beállítjuk a kívánt esetet.

• A számjeggyel írt számok a számnevektől (ld. névszó jellegűn belül számnév) elkülönült kategóriát alkotnak.
• Az igekötő kategória az elváló igekötőket fedi le.
• A főnévi igenév és a határozói igenév önálló szófajként, míg a melléknévi igenevek a névszó jellegű kategórián belül találhatók.
• Az előtag kategória a mikro, kilo, bel, kül stb. szavak összességét jelenti.
• Az írásjelek egy speciális „szótípust” alkotnak, ezért szerepelnek szintén a szófajok között. Függetlenül attól, hogy a szomszédos szóval egybe vannak-e írva, az írásjelek külön szónak számítanak.

Ha kiválasztunk egy szófajt a menüből, akkor megjelennek a szófaj jellemzőihez tartozó további menük is. Ilyen további menük a névszó jellegű, az ige, a főnévi igenév, a határozói igenév és az írásjel kategóriáknál vannak, ezt a főmenüben három pont jelzi.

• A névszó jellegű szavaknál hatféle tulajdonságot adhatunk meg. Egy legördülő menü tartozik a konkrét szófaj, a fokozás, a szám és a sor végén az eset tulajdonsághoz. Az eseteknél a menüben a megfelelő ragot tüntettük fel, a változó magánhangzót nagybetű jelzi (például a -val, -vel rag jele -vAl). E négy jellemző használata magától értetődő.

  A szótő/szóalak mezőt hagyjuk üresen, válasszuk ki a névszó jellegű szófajt. Állítsuk be rendre, hogy melléknév, középfok, többes szám, végül az esetnél, hogy -bA.

  A birtokos személyraghoz négy legördülő menü tartozik,

  

  az anaforikus birtokoshoz (például Péteré) kettő.

  

  A > karakterrel jelölt menük további pontosításra szolgálnak, csak akkor jelennek meg, ha szükséges (ha a menücsoport első menüjében a van lehetőséget választjuk).

  Adjuk meg szótőnek az apa szót. A névszó jellegűn belül válasszuk a főnév szófajt. birtokos = van, anaforikus = nincs, állítsuk be a birtokos személyragot többes szám első személyre, legyen többesítő is. Ennek a kérdésnek az apáink esetragos alakjai felelnek meg. birtokos = nincs, anaforikus = van. Ekkor az apáé, apáké szavak esetragos alakjait kapjuk. birtokos = van, anaforikus = van, birtokos többesítő ne legyen, anaforikus többesítő legyen. Ez a kérdés az apáméi, apádéi, apjáéi, apánkéi, apátokéi, apjukéi alakokat eredményezi.

• Ige esetén ötféle tulajdonságot adhatunk meg: van-e igekötő, ragozás, idő/mód, szám, személy. A ragozás menüben az alanyi és a tárgyas mellett szerepel a -lAk lehetőség is. Ez a magyar igék speciális -lak, -lek végződésű alakjait (láttalak, szeretnélek) jelenti. Mivel ez csak egyes szám első személyben fordul elő, ha ezt a „ragozást” választjuk, akkor a számot és a személyt automatikusan beállítja a program.

  Szótőként adjuk meg a figyel szót, válasszuk ki az ige szófajt. Először állítsuk be a ragozást a -lAk-ra. Majd nézzük meg tetszőleges ragozású múlt idejű egyes szám második személyű alakokra vonatkozó keresés eredményét is.

  Az időt és a módot egy menüben foglaltuk össze, mert ez a két tulajdonság egy szóból álló igelakok esetében kizárja egymást. Ha egy szóalak múlt idejű ige, akkor nem lehet feltételes vagy felszólító módú és viszont. A jövő idejű (pl. fogsz menni) vagy múlt idejű feltételes módú (pl. tudhattad volna) alakokat két szóként kell keresni.

• Főnévi igenév esetén az igekötő meglétét, a számot (alap/szám menü) és a személyt adhatjuk meg. A főnévi igenév alapalakja is az alap/szám menüből választható ki. Alapalak esetén a személyt megadó menüre természetesen nincs szükség.

• A határozói igenév egyetlen jellemzője, hogy van-e igekötője.

• Kétféle írásjelet különböztetünk meg: a központozást és a mondatvégi írásjelet. Ez választható ki az írásjel kategóriához tartozó menüben.

2.3 MSD-kód

A harmadik feltétel az előbbi menürendszer alternatívájaként fogható fel: aki jól ismeri az MSD-kódokat, és nincs kedve a menükben keresgélni, az közvetlenül megadhatja itt a keresett szó MSD-kódját.

Próbáljuk ki a vár szótövet ige szófajjal, illetve V.e1 MSD-kóddal.

3. Szópár keresése

A keresés nem csak egyetlen szóra, hanem egy meghatározott viszonyban álló szópárra is vonatkozhat. Ezt a viszonyt az első szó tulajdonságait megadó rész alatt található menüből választhatjuk ki.

A következő öt lehetőség áll rendelkezésre:

• Akkor válasszuk az önmagában lehetőséget, ha csak egy szót akarunk keresni. A többi négy esetben a második szó tulajdonságait egy ugyanolyan panelen adhatjuk meg, mint az első szóét.
• A Magyar Nemzeti Szövegtár egyik legfontosabb lehetősége, hogy két egymást követő szót is kereshetünk. Ez az amit követ lehetőség segítségével történik. A második szó alatt megjelenő menüben adhatjuk meg, hogy milyen távolságra legyen egymástól a két szó. Az 1 szón belül azt jelenti, hogy az általunk megadott két szó között maximum egy szó lehet. Az írásjelek itt is külön szónak számítanak.

  Az első szónál adjuk meg szótőként, hogy szép, az alatta lévő menüből válasszuk az amit követ lehetőséget. A második szó szófajának állítsuk be a névszó jellegűt, azon belül válasszuk a főnevet, a további tulajdonságokat állítsuk be tetszésünk szerint. A második szó alatti menüből válasszuk a közvetlenül lehetőséget, majd próbáljuk ki az 5 szón belült is.

  Az első szó szóalakja legyen Budapesti, a másodiké Vállalat. Állítsuk be az amit követ lehetőséget, és próbáljuk ki az 1 szón belül és a 2 szón belül lehetőségeket.

  Két szóból álló igealakok keresése: jövő idő (fogsz menni): az első szó szófaja ige, a másodiké főnévi igenév múlt idejű feltételes mód (tudhattad volna): az első szó múlt idejű ige, a második feltételes módú ige

  Szópár keresése esetén a keresés akár perceket is igénybe vehet, ha az első szó túl sokszor fordul elő a szövegtárban. Öt-hat percnél hosszabb keresés esetén előfordulhat, hogy a szerver lezárja a kapcsolatot, mielőtt az adatok megérkeznének. Ekkor semmilyen választ nem kapunk, és a böngésző azt írja ki, hogy az oldal letöltése befejeződött. Próbálkozzunk kevésbé általános kérdéssel, esetleg a két szó sorrendjének megfordításával.

  Ha a nagy szót és utána tetszőleges főnevet keresünk, a keresési idő 10 másodperc körüli. Fordított sorrendben viszont öt perc után az imént leírt problémába ütközünk.

• Az ami mellett van lehetőség csupán abban különbözik az előbbitől, hogy a két szó sorrendje tetszőleges.

  Az első szónál adjuk meg szótőként, hogy szív, főnév szófajjal. Alatta válasszuk az ami mellett van lehetőséget. A második szónál adjuk meg szótőként, hogy dobog. Alatta válasszuk az 5 szón belül lehetőséget.

  A keresési idő várhatóan az egyszerű amit követ-es keresés keresési idejének duplája.
• A vagy kapcsolat magától értetődő. Itt nem egy szópárt keresünk, hanem két egyszavas keresést futtatunk egyszerre.
• Az és nem lehetőség esetében sem egy szópárt keresünk. Az első panelen azt adhatjuk meg, hogy mi legyen igaz, a másodikon pedig azt, hogy mi ne legyen igaz a keresett szóra.

  Az első panelen adjuk meg szótőként, hogy víz, alatta válasszuk az és nem lehetőséget. A második panelen válasszuk a névszó jellegű szófajokat, és az esetnél állítsuk be az alanyesetet.

4. A megjelenítés paraméterei

A paraméterek négy sorban helyezkednek el.

1. Az első sorban a konkordancia méretét kell megadni: hány előfordulás jelenjen meg, illetve milyen kontextusban.

   

   Nagy elemszámú minta előállítása meglehetősen sok időt igényel. A kontextus maximum 30 szó, maximum 5 mondat vagy 1 bekezdés lehet.

2. A második sor a két attribútum (szótő, illetve MSD-kód) megjelenítéséről szól.

   

   Beállíthatjuk, hogy a szóalakon kívül megjelenjen-e valamelyik vagy mindkettő attribútum. A megjelenítés kiterjeszthető a keresett szó melletti egy vagy két szóra. Ezenkívül, ha bekapcsoljuk az Attribútumok felbukkanó ablakban kapcsolót, akkor a találatokban egérmutatóval tetszőleges szó fölé állva egy külön ablakban láthatjuk az attribútumait.

   A keresett szóalak legyen a kutyatár, a kontextust állítsuk 1 mondatra. Mindkét attribútumot jelenítsük meg csak a keresett szón, és kapcsoljuk be az Attribútumok felbukkanó ablakban kapcsolót. A találatok megjelenése után álljunk az egérrel a megnyílik majd az a szóra.

3. A harmadik sorban két dolgot lehet beállítani.

   
   • A találatokat rendezhetjük a keresett szót — szópár esetén az első keresett szót — megelőző vagy követő szó szerint. A számok a rendezett lista elején, az írásjelek itt is önálló szóként a rendezett lista végén szerepelnek.
   • A találatok bibliográfiai adatait (alkorpusz, dátum, típus, rovat, szerző, cím) kétféleképpen jeleníthetjük meg. A mindenütt megjelenítve választás esetén minden egyes találat előtt külön sorban jelennek meg ezek az adatok. A felbukkanó ablakban választás esetén pedig adott találat adatai akkor jelennek meg, ha az egérmutatót a találat sorszáma fölé állítjuk. Minden cikknél azok az adatok jelennek meg, amelyek rendelkezésre állnak, az alkorpusz az egyetlen, ami mindig biztosan adott.

   A keresett szóalak legyen az én, a minta elemszámát állítsuk 200ra. Rendezzük a találatokat az 1. szót követő szó szerint, a bibliográfiai adatok felbukkanó ablakban jelenjenek meg. A találatok megjelenése után álljunk az egérrel a találatok sorszámára.

4. Végül a legalsó sorban szintén két paramétert állíthatunk be.

   

   • Kiválaszthatjuk, hogy melyik alkorpuszban akarunk keresni, több alkorpuszt is választhatunk. Ha egyet sem jelölünk meg, az ugyanazt jelenti, mintha mindet megjelölnénk, azaz a teljes szövegtárban fog keresni a program.

     Az alkorpuszválasztás kiegészül az Alkorpuszok szerinti megoszlás jelölőnégyzettel. Ha ezt megjelöljük, akkor a találatok alatt egy táblázatban megjelenik az alkorpuszonkénti darabszám és az egymillió szóra eső gyakoriság. A grafikon a relatív gyakoriságokból készül, azaz azt mutatja, hogy milyen lenne a találatok megoszlása, ha az egyes alkorpuszok azonos méretűek lennének. A megoszlás elkészítése a keresési idő többszörösét igényelheti, így ha eleve hosszú a keresés, itt is előfordulhat a fent leírt probléma. Ha csak egy alkorpuszt jelölünk meg, a megoszlásvizsgálat nem működik.

     Próbáljuk ki a megoszlásvizsgálat működését néhány alkorpusz-specifikus szó segítségével. Adjuk meg szótőként a következő szavakat: nyilatkozik, vágtat, sejthártya, jogszabály, csávó.

   • Az utolsó megadható paraméter a szerző neve. Elég megadni a név egy részletét.

     Adjuk meg szerzőként a Kovács szót és futtassunk le egy lekérdezést.

Próbáljuk ki a második és harmadik fejezet példáit különböző megjelenítési beállításokkal.

5. Az MSD-kódok rendszere

Az MSD-kód az adott szóalak morfoszintaktikai jegyeinek kódolt leírása. A rendszer ismeretére két szempontból lehet szükség:

• A keresés eredményében megjelenő MSD-kódokat csak így tudjuk értelmezni.
• A közvetlen MSD-kód megadás lehetőségét csak így tudjuk használni.

A kód a szófajkóddal kezdődik, ezután következik ponttal elválasztva a morfoszintaktikai jegyek kódja. Kivétel a felsőfok (FF) és az igekötő (Pre) kódja, mely megelőzi a szófajkódot. A névszó jellegű szavak, az igék, a főnévi igenevek és a határozói igenevek morfoszintaktikai jegyeinek kódolását alább tárgyaljuk, a többi szófajnak nincsenek morfoszintaktiai jegyei, így MSD-kódjuk egyszerűen a szófajkód.

A szófajkódok a következők (az első oszlopban találhatók a névszó jellegű kategóriába sorolt szófajok):

Előfordul, hogy a program nem tudja meghatározni a szóalak morfoszintaktikai jegyeit, ezt UNKNOWNTAG jelöli.

5.1 A névszó jellegű szavak morfoszintaktikai jegyeinek kódolása

Névszó jellegű szavaknál az MSD-kód felépítése a következő:
 felsőfok (FF) szófajkód fokozás (FOK) többesszám (PL) birtokos személyjel anaforikus birtokos jel eset.
A szófajkód és az esetkód kivételével a jegyek opcionálisak. Az alábbiakban az egyes kódokhoz zárójelben példát is feltüntettünk.

A birtokos személyjel kódolása:

Az anaforikus birtokos jel kódolása:

Az esetek kódolása:

Keressük az élményeimmel szóalakot, jelenítsük meg az MSD-kódot. A N.PSe1i.INS MSD-kód jelentése: főnév, egyes szám első személyű birtokos személyjellel, birtoktöbbesítővel, -vAl raggal.

Keressük a következő szóalakokat, és értelmezzük az MSD-kódot: embereknek, házainkban, anyámét, legrégebbieket.

5.2 Az igék morfoszintaktikai jegyeinek kódolása

Igék esetén az MSD-kód a következők szerint épül fel:
 igekötő (Pre) V ragozás idő és mód személyrag.
Kötelező elem a V és a személyrag.

Keressük a megnéztük szóalakot, jelenítsük meg az MSD-kódot. A Pre.V.TMt1 MSD-kód jelentése: igekötős ige, tárgyas ragozás, kijelentő mód, múlt idő, többes szám első személy.

A mondjátok szóalak kétféleképpen elemezhető, ennek megfelelően kétféle MSD-kódot kaphat. V.Tt2: tárgyas ragozású, kijelentő módú, jelen idejű, többes szám második személyű ige. V.TPt2: tárgyas ragozású, felszólító módú, jelen idejű, többes szám második személyű ige.

Keressük a vár szótő tetszőleges alakjait, és értelmezzük az MSD-kódokat.

5.3 A főnévi igenevek morfoszintaktikai jegyeinek kódolása

A főnévi igenevek MSD-kódjának szerkezete

• alapalak esetén:
   igekötő (Pre) V.INF.
• ragozott alak esetén:
   igekötő (Pre) V.INR személyrag.

A főnévi igenév személyragjának kódolása:

5.4 A határozói igenevek morfoszintaktikai jegyeinek kódolása

A határozói igenevek egyetlen jegye az, hogy van-e igekötője. Ha van, akkor a Pre kód előzi meg a V.HIN szófajkódot.

6. GYIK - gyakran ismételt kérdések

Miért nem működik a lekérdező?

Be kell kapcsolni a Javát és a JavaScriptet. Internet Explorer esetén legalább 5.5-ös verzió szükséges. Windows XP rendszeren külön installálni kell a Java Virtuális Gépet (az oldalon nyomja meg a 'Get it now' gombot). Macintoshon több felhasználó szerint egyáltalán nem megy a lekérdező. Hogy ez pontosan mit jelent, még nem sikerült kiderítenünk. Ha Ön is szembekerült ezzel a problémával és szívesen segítene a felderítésében, kérjük, írjon, nekünk ugyanis nincsen Macintosh gépünk, így szükségünk lenne külső közreműködésre a probléma felderítésében.

	A lekérdező felületén a hosszú ő és ű betűk helyett négyzet jelenik meg.
	Windows XP operációs rendszer esetén hajtsuk végre a következő lépéseket: 'Vezérlőpult' (váltsunk klasszikus nézetre) 'Java Plug-in' 'Advanced' fül: alul a parameters-nél írjuk be, hogy -Dfile.encoding=iso-8859-1 VAGY 'Java' fül: felső 'View...' gomb, és a jobb szélső mezőbe írjuk be, hogy -Dfile.encoding=iso-8859-1 'Apply'

	Mi a teendő, ha elfelejtettem a jelszót?
	Újra kell regisztrálni.

	Semmilyen eredményt nem kapok, a program „lefagy”.
	Ld. fent.

	Hosszú várakozás után sem jött válasz, ezért becsuktam a válaszablakot. Új lekérdezés indításakor azt az üzenetet kapom, hogy jelenleg fut egy lekérdezésem és a szerver nem fogad több kérést. Mit lehet tenni?
	Semmit, várni kell. Attól, hogy becsukjuk a böngészőt, a szerveroldali folyamat még tovább futhat, tovább foglalhatja az erőforrásokat. Mikor a folyamat befejeződik, a zárolás megszűnik, új lekérdezést lehet futtatni. Ha a zárolás valamilyen oknál fogva beragad, 15 perc múltán mindenképpen törlődik. Ld. még fent.

	Mi az a „névszó jellegű”?
	A névszó jellegű kategória létrehozásának indoka, Az ide tartozó szófajok.

	Hogyan lehet „ragokat” keresni?
	Szófajként válasszuk a névszó jellegűt, a megjelenő utolsó legördülő menüben állítsuk be a kívánt esetet. További részleteket ld. fent.